Falukrónika |
Egy kis történelem: Patca A község neve valószínűleg szláv eredetű, először 1252-ben említik az oklevelek. 1456-ban Ipoltfalvi Miklós nyerte adományul, a Patcától nyugatra fekvő Csókakő-pusztával együtt. 1715-ben csak 4 háztartást írtak benne össze. Patca a török hódoltságot 70-100 fővel élte át, ez a lakosság a II. József-kori népszámlálás idejére194 főre növekedett. 1726-ban a kaposvári Szent Benedekről címzett prépostságé. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás 20 jobbágycsaládot érintett. Az úrbéri birtokrendezés megegyezés alapján 1864-ben történt. 1894-ben megalakult a Zselickisfalud-Szilvásszentmárton-Patca Községi Hitelszövetkezet, amely a környék gazdasági fejlesztésére volt hivatott, de a szűk keretek nem tették lehetővé az eredményes működést, így 1927-ben beolvadt a Kaposvári Hitelszövetkezetbe. A községhez tartozott Jégfatelep, ahol Sárosi cég gőzmalma működött. Ebben az időszakban Patca fénykorát élte, ekkor volt a lakosság létszáma a legnagyobb-230-240 fő, döntő többségük református vallású. Az első templomukat a patcaiak már a 17. században építették minden bizonnyal fából. mikor elpusztult, 1694-ben emeltek újat. A fatalpra, sárfalakkal, zsupptetőre készült épület 1840-ben tűz martaléka lett, de a buzgó hívők ujjáépítették, ami 1874-ig állt fenn. A mostani templomot 1875-ben építették Marsek János kaposvári építőmester tervei alapján. A községben református elemi népiskola működött egy tanítóval, egy tanteremben 1925-1956-ig, az államosításig. Ekkoriban mindössze egy iparos dolgozott a faluban, egy kovács, háziipari keretek között folyt a szövés-fonás. A lakosság létszáma a századforduló után erősen csökkenni kezdett. A falut 1944 december 2- án elfoglalták a szovjet csapatok. A két világháború áldozatainak száma meghaladta a tízet. A hősi halottak nevét emléktábla őrzi a templom homlokzatán elhelyezve. 1956-ban itt is megalakult a Községi Munkástanács. 1953-ban alakult az első: a patcai "Közös Akarat" mezőgazdasági termelőszövetkezet, majd többszöri átalakulás után beolvadt a Zselici Táj MgTsz-be, ami hosszú ideig a lakosság fő munkáltatója lett. 1953-ban megnyílott a faluban a vegyesbolt-kocsma "Hangya szatócsbolt" néven, amit később az ÁFÉSZ, majd magánvállalkozó üzemeltetett. Sajnos 2004-ben bezárt, főként a férfinép bánatára a kocsma is megszűnt. 1949-ben megindult a tömegközlekedés Kaposvár-Szivásszentmárton vonalon. Patcára még sokáig nem tértek be a járatok, a falubeliek gyalogosan jutottak el a főútvonalon levő buszmegállóig. Az első buszmegálló a faluban 1971-ben épült meg, ezután már több járat is érintette a falut. 1961-ben Patcán is bekapcsolhatták a villanyt végre a falubeliek. 1986-ban Patcára ért a vízvezeték. 1986-ban, a közelben megalakult a Szenna Pack Kft. Alumínium-laminált tubus gyártással foglalkozó, főleg exportra termelő cég sokakat foglalkoztatott ebből a térségből. A másik fő foglalkoztató, a Zselici Táj Tsz mellett sorra alakulnak a kisebb vállalkozások. 1992-ben megépült a mai Faluház, amelynek többféle funkciót szántak. Itt kapott helyet a polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, művelődési ház (1 db tévével), a tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki, idegenforgalmi céllal. Hamarosan elkészült a temetőben a ravatalozó, akkoriban egyedülállónak számító vizesblokkal-mosdóval, mellékhelyiséggel, hűtővel. Köszönjük, ha végigolvasta kis falunk történetét, reméljük, felkeltettük érdeklődését. Ha igen, kattintson: Napjaink rovatban folytatjuk az események leírását az ezredforduló utáni történeteinkkel!
|