Kezdőlap | Kapcsolat | Nyomtatás
Bemutatkozás Önkormányzat Ügyintéző Fotógaléria
Bemutatkozás
Hírek
Programok
Falukrónika
Természet
Látnivalók
Turisztikai értékek
Napjaink
Neves szülöttek
Fotógaléria

Természet« Vissza


Környezetünk: a Zselic


Barátságos dombhátak, végtelennek tűnő erdőségek, mély völgyekben kiszélesedő láprétek, háborítatlan élővilág - ez Zselic, Somogyország legvonzóbb része. E táj egyharmadát borítja erdő, a bükk rengetege, cseres és gyertyános-tölgyesek. A patakvölgyekben meghúzódó aprófalvak lakóinak életfeltétele az erdő. Élnek az erdőből, de éltetik, védik, vigyázzák is. A magát somogyinak valló szerző nem kis büszkeséggel mutatja be ezt az emberi léptékhez oly közel álló, növény- és állatfajokban gazdag tájat, hagyományőrző kultúráját, szíves vendéglátását

Természetföldrajzi jellemzés

A Zselici Tájvédelmi Körzet Somogy és Baranya megyékben található. Geológiailag ókori kristályos és
átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket
borító lösztakaró jellemzi. Részben szürke, részben barna erdőtalajok borítják. Éghajlata
kissé hűvösebb és csapadékosabb a környezeténél, enyhe telű, szubmediterrán jellegű. A
hőmérséklet évi átlaga 10 °C körüli, az évi csapadékösszeg 700-800 mm. Tengerszint feletti
magassága átlag 200-250 m. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van.

A zselici táj kialakulása
A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat borító, összefüggő erdőségek
adják. A települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok
lábánál futó patakok mentén létesült. Annak ellenére, hogy nem egy markáns
hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a
legmeghatározóbb elem. Egyszerűsítve úgy jellemezhetnénk, hogy nyáron hűvösebb,
csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást
hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is
köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb
irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, méhészettel foglalkoztak. Az
erdőpusztulás felgyorsulását a német telepesek megjelenése okozta, akik magukkal hozták
a hamuzsír főzés tudományát, majd fokozatosan elterjedt a szénégetés és a gyorsfolyású
patakokra egyre több kis fűrészüzem is települt.
A tájvédelmi körzet jelentős értéket képviselő, változatos élővilágot rejtő erdővagyona 1976-
óta védett, mintegy 10.500 ha nagyságú területen.

Növényvilág
A területen fellelhető különlegességnek számít az ezüsthársas bükkös erdőtársulás, mivel a
hűvösebb klímát, magasabb hegyvidéki régiókat kedvelő bükk a síksági-dombvidéki
ezüsthárssal közösen alkot erdőt, amely hazánkban egyedülállónak számít. Tavasszal, a
lombkorona összezáródása előtt virágos növények bújnak elő és megélénkül az állatvilág is.
A másik jellemző erdőtársulás a hűvösebb völgytalpakban és a szárazabb peremvidékeken az
ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. Gyepszintjében jellemző a kisvirágú hunyor és a meténg.
Ahogy az ezüsthársas-bükkösben, úgy itt is megtalálható örökzöld növények a szúrós és
lónyelvű csodabogyók. Szinte mindenütt előfordul a pettyegetett tüdőfű és kis egyedszámban,
de szintén sok helyszínen találunk orchideákat.
A Dél-Dunántúl természetes növényzetében számos déli származású növényfaj él, ezek a növények adják a
Tájvédelmi Körzet jellegzetességeit. A kelet-alpesi és a nyugat-balkáni (illír) növényvilág nyugat felől érkező
fajai például a zalai bükköny, a kakasmandikó és a nyugati csillagvirág; csak a dombvidék
nyugati pereméig terjed a kelet-alpesi erdei ciklámen. A kelet-balkáni és dél-erdélyi növényfajok ezzel szemben délkelet vagy kelet felől, a Mecseken vagy a Villányihegységen
keresztül érkeztek a Zselicbe, ilyenek például az örökzöld csodabogyók, a
pirítógyökér, a kispárlófű.
A Zselicben jelenlegi ismereteink szerint a védett növényfajok száma 67, ebből a Tájvédelmi
Körzet területén bizonyosan vagy valószínűsíthetően előfordul: 52 faj.
Védetté nyilvánítva: 6/1976. OTVH. hat.
Védett terület nagysága: 10.500 ha

Állatvilág
A Zselic állatvilága is igen sokszínű. A Magyarországon vadászható nagyvad-fajok mindegyike él a területen, gímszarvas, őz, vaddisznó, valamint a dámszarvas és muflon, bár ez utóbbi két faj egyelőre csak a Somogy megyei betelepítés körzetében, Kardosfa térségében terjedt el. A gímszarvas minősége kiváló, a többi vadfajé közepes.Apróvad – nyúl, fogoly, fácán, vadkacsa – kis számban fordul elő, viszont a róka, borz és állomány meglehetősen magas. A Zselicben 108 madárfajt figyeltek meg, s ezekből védett fajok száma igen magas, 96 db. A védett madarak között legnagyobb eszmei értékkel a rétisas, a feketególya, a haris, és a rendkívül ritka gyurgyalag bír. A madárfajok egy része költ is a területen, már részük viszont a téli-tavaszi vonulás során jelenik meg.Az erdei források, patakok, időszakos pangó vizek is számos állatfajnak adnak otthont, ezek közül érdemes megemlíteni a sárgahasú unkát és a pettyes gőtét.A völgyzárógátakkal kialakított halastavak halállományát rendszeresen dézsmálja a vidra, és a halászok bánatára tanyát vert a kárókatona (kormorán) is a tájon. Kedvező viszont, hogy vizes élőhelyek miatt állandó költőnek számít a védett fekete gólya, a nagykócsag, a tőkés réce, a szárcsa és a vízityúk is. Ugyancsak a vizes élőhelyeken lehet találkozni a mocsári teknőssel, a vízisiklóval és a különböző békafajokkal.A térség rovarfaunája is igen fajgazdag. Nattán Miklós gyűjtése alapján mintegy 1000 faj jelenlétét lehet bizonyítottnak tekinteni, ami a terület kiterjedését figyelembe véve, rendkívül magas szám.

Zselici Csillagoségbolt-park

Egyre kevesebb hely található a Földön és Magyarországon is, ahol a sötét éjszakai égbolt
természetes állapotában megmaradt – ezek egyike a Zselicség. Hogy ez a kedvező állapot
hosszabb távon is fenntartható maradjon, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén - Európában
elsőként – a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark Sky Park) alapította
csillagoségbolt-parkot alakított ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar
Csillagászati Egyesület. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad
szemmel is több ezer csillag látható. Derült nyári éjjeleken a Tejút derengése jelent
meghatározó látványt. Tavaszi estéken naplemente után, illetve őszi hajnalokon napkelte
előtt megpillantható a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény. Több,
könnyen elérhető pontja van a Csillagoségbolt-parknak, ahol zavaró fényektől távol
figyelhetjük meg az égbolt csodáit. Rendszeresek az éjszakai csillagnéző túrák, melyeknek
időpontjai megtalálhatók a http://www.astro-zselic.hu/ honlapon is.

 

 


Copyright © 2009
Integranet Kft.